2012. július 23., hétfő

Tankhegesztős II.


Társulatunk hölgy tagja összerakta a kocsi hátulját, Erik gyakorlatilag nem csinált semmit, én meg nem sokat haladtam. A nap sosem a terv szerint alakul, de ezt kezdjük megszokni.
Itt még darabokban

Áginak kiadtam, hogy szerelje fel a hátsó lököst, meg a lámpákat, Erik nekiesett újfent a tank foltozásának, én meg szerettem volna leszedni a hátsó futómű két maradék kitámasztó rúdját, meg a gyári tankot. Előtte még megpróbáltam szétszedni az új hátsó híd maradékát, de két leszakított csavarfej után (ABS jeladók) feladtam, inkább befeküdtem a kocsi alá. További négy genyát téptem le, itt már cifrábban káromkodtam, mint egy kamionos. Szerencsére a kézifékkötélre nem lesz már szükség, szóval nincs nagy gond. Közben mire kettőt pislogtam, Ági felszerelt mindent, amit megbeszéltünk.

Sose' lesz kész

Erik a benzintankkal küzdött, és amikor végre megszüntetett minden szivárgást, leesett a munkaasztalról a vízzel teli, lezárt doboz. Nem bírta. Azóta sem sikerült befoltozni…
Jómagam levettem a rudakat, Ágival ledrótkorongoztuk, lefestettük. Gyűlnek a gyártásra váró szilentek, talán sikerül egy szponzort találni, aki kiesztergálja nekünk uretánból. Képek alább.
A szikrák egyébként pont a nyakamba hullanak a kocsi mellett

UI.: A gagyi fúróm nem bírta a drótkorongozást, üresbe kapcsolt. Mint otthon kiderült, a tokmányt meghajtó fogaskerékről egyszerűen elfogyott a fog.

Gyári tank lent
Ez is valami, büszkék lehetünk

Szilent volt újkorában

Életkép

Drótkorongozom le a rücsit

Majdnem jó, muhaha

Ágis is drótkorongoz

Erik élete főművével

Hegesztés ezredszerre

Kétszer pakoltunk be az eső miatt

"Fel-le, Daniel-san" - Mr. Miagi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése