Félnapos

Ezúttal csak egy fél nap állt rendelkezésünkre kendácsolni valamit, azt is meg kellett osztanunk a Probe, Erik G Astrája, és az én székem között. Hogy jön ez ide? A székkel nem untatnám az Olvasót, annyi a sztori, hogy Probe vezetőülését Erik ráheftelte nekem egy irodai forgószék alvázára. Az Opelben meg  bedöglött a fűtőmotor-előtétellenállás. Izgi, mi? Nem hát. Most jön a Probe, rövid lesz.

Méghozzá azért lesz rövid, mert ezen a hideg, nedves szombat reggelen nem nagyon tudtunk kikászálódni az ágyból, így eleve csúszással kezdtük a napot (bár ezúttal kivételesen nem Erik miatt :P ), meg amúgy is korán sötétedett. Meg rohadt hideg volt. Meg esett is. Na, nem panaszkodok tovább.

Kicsit féltem a féktárcsák levételétől, tekintve, hogy három éve áll az autó az udvaron, és magamra voltam utalva. Ehhez képest meglepően könnyen oldódtak a csavarok. Nem tudom, ebben mennyi szerepe volt a WD-40-nek, amivel előzőleg megfújkáltam őket. Sajnos a féknyereg felhajtásához kalapács kellett, össze volt gyógyulva a csúszka a másik mozgó résszel. Amit elrontottam az az, hogy nem nyomkodtam ki a fékpedállal a dugattyút a helyéről, mert ezzel később nagyon megszenvedtem otthon. Lényeg a lényeg, lejött minden, és senki sem sérült meg közben.

A rotorokat (nekem jobban tetszik ez a szó, mint a  féktárcsa) megmérve kiderült, hogy van még benne tartalék, le lehet belőle még esztergálni. Meg kell is, mert az egyik üt egy picit, meg eléggé el van rohadva a felületük. (Egy teljesen érdektelen adat: 22.7 mm a minimális megengedett vastagság. ) A fékbetétek persze kuka. Otthon még nekiálltam lepucolni a dzsuvát, de nem egyszerű feladat...főleg, mire kiszenvedtem a már említett dugattyúkat, nyakig szaros lettem. Sajnos kissé korrodált a krómozás, ahogy a csúszkáknál is, de egy kis csiszolással talán még helyre lehet hozni.

Innentől két forgatókönyv lehetséges. Az első: ha lehet hinni a fórumoknak, a Mazda MX6 komplett fékszettje minden gond nélkül felcsavarozható a jelenlegi helyére. Ez nagyobb rotort, tehát elvileg nagyobb fékhatást jelent. Vannak kétségeim, de idén biztos nem lesz erre pénz. Nagyobb sebességnél biztosan van számottevő hatása, esetleg jobban is hűl, mint a mostani. Nem beszélve arról, hogy 16"-nál kisebb kerékbe nem is férne bele, amire egyelőre szintén nincs keret.

Marad tehát a második verzió, miszerint esztergáltatjuk a jelenlegi rotorokat, rendelünk egy felújító szettet a féknyereghez, valamint valami komolyabb igénybevételre méretezett fékbetéteket szerzünk hozzá. Itt is kétfelé mehetünk, mert az utcai betétek hidegen, a versenyre tervezettek melegen fognak jobban. Talán van valamiféle sport fékbetét, ami köztes megoldást jelent. Az első tesztek után mindenesetre többet fogunk erről tudni. Azt találtam még ki, hogy ha már műhelyben vannak a rotorok, mindkét oldalunkra 7-7 barázdát vágatok, a keletkező por meg a gázok könnyebb elvezetése végett. Azt hiszem, kifurkálni nem lenne jó ötlet, nagyon meggyengítené az anyagot, bár kétségtelenül jobban hűlne.

Az meg, hogy hátul dobfék van, még kissé zavar, de egyelőre ez  is marad így, aztán lehet, hogy szerzünk egy pár Probe GT hátsó agyat, ami már tárcsafékes, de ez már a következő bejegyzés témája lesz, ami a tervekről szól.

Bal oldal leszerelve

A maradék. Mi az az olajfolyás? A porvédő kupak is hiányzik, de a csapágyak szerencsére jók

Bal hátsó fékdob

A fékfolyadék erősen maró hatású, de a víz jól oldja

Kipuff, Balutól kaptuk. Át kell még kendácsolnunk hosszantira

Így telel

Párban...elég ramaty

Retek

Fékdugattyú, körben rohadással